Befejezések :) + 1 könyvajánló

Két hímzésemet is befejeztem a napokban. :) Az egyiket már 2 éve kezdtem el, könnyed, nyári hímzésnek indult, amit magammal vihetek nyaralni is. De aztán valahogy befejezetlen maradt mostanáig.

Annyit változtattam a végső képen, hogy a cicáknak lett szemük (francia csomó), és a nyakukba mindegyik kapott 1-1 kis csillogó gyöngyszemet, bár ez nem mindegyiknél látszik. Még nem tudom, milyen lesz végső formájában, de nem keretezve gondoltam a befejezést. Talán kulcstartót csinálok belőle, majd még kigondolom a kivitelezést.

Welcome Kitten

Miután a cicák elkészültek, elővettem a tavaly Jysk-ben vásárolt terítőmet, és folytattam a hímzést. Igazából már majdnem készen volt, csak a külső széleiről hiányzott valami díszítő hímzés. Nem vittem túlzásba, egyszerű vonalkákat hímeztem, messziről mégis úgy tűnik, mintha hullámos vonalak lennének.

Ezennel a HAED képen kívül nincs megkezdett hímzésem, úgyhogy rohamtempóban haladhatnék a nagy képpel, de nem haladok, mert most inkább olvasok. Kb. a könyv felénél tartok, elég nehéz letenni, mert nagyon érdekes a történet.

Nadia Hashimi: Kövek és gyöngyök

"Rahíma alig serdül még, amikor egy deresedő szakállú, nagy hatalmú hadúrhoz kényszeríti kokainfüggő apja, negyedik feleségnek. Pedig a lány éppen csak felhagyott a fiúszereppel, amelyet lánytestvérei között kellett vállalnia egy ősi afgán szokás szerint. Sokáig egyetlen vigasza a családi legendárium egyik nőalakja, Sekíba, aki száz évvel ezelőtt ugyancsak férfiszerepbe kényszerült élete egy szakaszán: a sah háremét kellett őriznie. Sekíbának is el kellett szenvednie a szeretetnélküliséget és a rabszolgasorsot a nagycsaládban, ahová árván került. Ám a férfiak és az idősebb nőrokonok abszolút uralma alatt is ki mert állni jogaiért.

Ez ad erőt a napjainkban élő Rahímának, akinek egy ponton már a puszta élete is kockán forog. De milyen esélyei lehetnek a kitörésre, a menekülésre, ha minden lépését figyelik?
Két afgán nő sorsának alakulását követhetjük nyomon ebben a felkavaró regényben, mely közel hozza egy távoli kultúra hétköznapjait."

forrás: libri.hu

Újra itt! :)

Szerencsésen hazaértünk a jól sikerült nyaralásból. :)

A Peljesac-félszigeten voltunk, ilyen csodaszép kilátás volt az apartmanunkból:

Az időjárás kegyes volt hozzánk, végig szuper jó idő volt, csak az utolsó napon, vasárnap nem tudtunk lemenni a strandra, mert vihar volt.

Ezért hát nem is nagyon tudtam hímezgetni, csak egy picikét bökögettem a cicás képet. Azért megmutatom, hogy áll.

Ekkora lesz.

Egy cica, két cica...

Szeretném a HAED-et is folytatni, de ezt a cicás képet is hímezném. Azt hiszem, most befejezem a 3. macsekot, aztán újra előveszem a HAED-et, az is haladjon. :)

HAED - 6. lap

Sajnos, nem sokat haladtam a HAED képpel. Ez a nagy melegnek, majd a nyári szabadságolásnak köszönhető, a munkahelyen is több munka maradt rám. A 40 fokos melegnek egyelőre vége, de újra melegszik az idő, már ma is érezhető volt. A munkahelyemen nincs klímaberendezés, csak ventilátor, és még úgy is 30 fokban kellett dolgozni, nem volt kellemes.

Végre, nekem is eljött a szabadság ideje, már nagyon kellett. Igaz, hogy május közepétől 3 hét táppénzen voltam, de az ugye teljesen más, mint amikor az ember igazi szabadságot vesz ki.

A HAED kép 6. mintaívét bökögetem, egy ideje már csak fehéret kell hímeznem, mert minden színeset kivarrtam. Megint nem nagyon látszik a különbség a kékek és a fehér között, élőben egy fokkal jobb. Sajnos, túl lassan halad...

 6. lap

Nem a teljes, mert amíg nincs kész a 6. lap,

addig nem veszem le a keretről.

Tavasz végén kitettem az erkélyre a szobában áttelelt 3 bougainvilleát (murvafürtöt), és most szépséges virágokkal örvendeztet meg mindegyik. Olyan szép, ahogy a kis fehér virágokat színes levelek veszik körül! Egyre több színes "virág" lesz rajtuk. :)

 A háttérben, bent a szobában pedig szépen nyílnak az orchideák. :)

Összesen 7 orchideám virágzik most. :)

Az asztalon eper, menta, citromfű, levendula van a cserepekben, ládában.

Jövő hét vége felé nyaralni indulunk, a HAED képet nem tudom vinni, ahhoz túl nagy. Régebben már kinyomtattam egy cicás mintát, az anyagot is leszabtam hozzá. Leginkább fekete szín kell hozzá, éppen ezért nem lesz nagy kihívás. :)

Amikor a cica megsimogat :)

Ezt le kell írnom, mert magam sem hinném el, ha nem tapasztaltam volna meg.

Ülök itt a fotelomban, az ölemben a laptopom. A cica idetelepedett a bal oldali karfára és dorombol. Engem néz, látom, pedig szándékosan nem nézek felé, csak úgy fél szemmel lesek oldalra. És ekkor felemeli a lábát és megsimogat. Először azt hiszem, véletlenül. Ránézek, elveszi a mancsát. Megint lesem, mit fog csinálni. És megint megsimogat. Behúzott karmokkal, puha kis lábával, óvatosan megérinti az arcomat. Újra ránézek, megismétlődik az előző jelenet.... és még néhányszor...

Persze már máskor is simizett. Ült a földön, felnézett rám, és közben megérintette a lábamat. Többször is.

Olyan szívmelengető. :)

Hát hogy ne lehetne egy ilyen állatot szeretni, amely különb sok embernél is?

Cicamica képregény :)

Szundi

Te engem nézel?

Most nem látsz, ugye?

Na tessék, felébredtem! Így most jobb?

A levendulás kép...

Bizony elég régen írtam már ide... A héten szabadságon vagyok, és haladok is a levendulás képpel, ezért meg is mutatom, hogy jelenleg hogy áll. Most nem szedtem le róla a keretet, csak gyorsan fotóztam. Már majdnem a kép felénél tartok! :)

 

 Piacos szerzeményeim. :)))

 A cica is olvasni akar! :) Egyébként pedig bogarászik.

Anchor - Provence lavender scape

Az elmúlt hétvégén végre elég sokat tudtam bökögetni a képecskémbe. :) Elégedett vagyok a haladással, de még mindig messze a befejezéstől...

Voltunk a piacon is, találtunk a cicának egy szállító kosarat. Barátságos ára volt, megvettük. Persze rögtön ki kellett próbálni, ahogy letettem, azonnal belemászott. :)))

Türkiz medál és egy doboznyi macsek

Múlt héten vasárnap kezdtem el fűzni ezt a medált, vagyis ennek az elődjét. Ugyanis csütörtökön le is bontottam. Nem tetszett. Eredeti elképzelésem a türiz ezüsttel való házasítása volt, de valahogy nem jött be. Csütörtökön aztán fogtam a gyöngyös dobozomat, kiszedtem hozzá a jelenlegi színeket, és nekiálltam újra. Végre, sikerült peyote-tal körbefoglalni a kabosont! Sokat fűztem-bontottam, de végül ma délutánra megszületett a végleges verzió. A kis levelet az alján nem sikerült szépen felfűznöm, így utólag máshogy tenném fel, de most már nem bontom le. Már csak a láncot kell megalkotnom hozzá. Lehet, ehhez is azt az egyszerű csavart mintát fogom megfűzni, amire képes vagyok. :)

Ilyen lett:

Eleje

Hátoldala

És a cicuskánkról pár kép:

Egy kicsi dobozkába préselte bele magát. :)))

 A lustaság...

 Micsoda póz! :)

Figyel

Legutóbbi munkáim

Vasárnap, az utolsó bejegyzésemben említettem, hogy az elmúlt időben kikerült még pár dolog a kezeim közül. Az egyik, a sárga szalagrózsás medál a barátnőmnek készült, akinek múlt héten volt a szülinapja. Átadni még nem volt lehetőségem, de beszéltem vele, és említettem neki, hogy egy sárga színű ajándékot fog kapni tőlem. Azt mondta, szereti a sárgát. Ez már fél siker. Megmutatom, milyen lett:

Aztán találtam egy egyszerű gyűrű mintát, vagyis egy videót, gondoltam, megfűzöm a zöld hímzett medálhoz, ami a tanárnőnek készült.

Utána a kezembe akadt egy borostyán színű üvegkavics.

Ez is kapott egy kis ruhát. Még nem tudom, mi lesz a sorsa.

És egy kakukktojáscica.

Nagyon meg volt rémülve, ugyanis éppen porszívóztam,

azt pedig nagyon utálja. Bemenekült a WC kézmosóba.

(Most is fúr valamelyik szomszéd, és szegény cicus azt sem tudja,

hová bújjon félelmében.

Jól megnőtt őkelme, ugye? 1 éves már.

Tudom, nem képviselnek az alkotásaim nagy értéket, nem nagy számok, de ahhoz képest, hogy sosem voltam túl kreatív és ügyes kezű, nem vagyok elégedetlen. Elfoglalom magam, örömet okoz a molyolás, és ha rajtam kívül valakinek még tetszik, az külön öröm számomra.

Köszönöm, ha néha benéztek hozzám! :)

Cirmi a fa alatt

Őnagysága is részese akart lenni a karácsonyi készülődésnek, segített is rendesen. Főként azokat a gömböket akarta leszedni, amelyeket én már nehéz munkával - és majdnem a jobb kezem épsége árán - felaggattam a fára. Rácsodálkozott a sok díszre, a kisebb-nagyobb gömbökre, a fa alatt pihenő és szaloncukrot rejtegető macikat sem kímélte, megrágta a fülüket. Szerencsére a szaloncukit nem szereti, így azok biztonságban vannak - tőle. Amint azonban nem figyeltünk oda mit csinál, elkezdte a gömböket ütögetni, bekapta az ágak végeit, és rángatta őket. Még jó, hogy szép nagy a fa, nem könnyen bír vele. Addig piszkálgatott néhány hátsó fronton lévő gömböt, míg sikerült valahogy leszednie, na akkor aztán elkezdődött a játék. Nem győztem összevadászni a gömböket és visszaakasztani a fára. Szerencsére nem üveggömbök, csak egyszerű műanyagok, így aztán kár sem történt. Nagyon élvezte a játékot, és még mindig ráüt egy-egy gömbre, amint elmegy mellette. :)

Szenteste, a díszítés után a fa alá kerültek az ajándékok, hát nem odatelepedett őnagysága Cirmi-Murci is? Igaz, ő egy nagy ajándék nekünk - bár nem karácsonyi. Remélem, ő is éppen ezt gondolta ekkor! :))) A fa alatt alufóliába csomagolva ott lapult ám az ő ajándéka is...

Ajándékaim - képekkel

Elnézést kérek, amiért csak most mutatom a képeket, de a fényképezőgép kirándulni ment, a telefonommal pedig... hm... kritikán aluli képeket sikerült csak produkálnom.

Iluj ajándékával kezdem, mivel az övé érkezett meg először. Mint írtam már, egy jegyzetfüzetet és egy könyvjelzőt kaptam, mindkettő nagyon ízléses kivitelezésben. Tetszik a romantikus, rózsás anyag, az RP szív aprócska xszemecskéi. :)

Másnap ismét csomagot hozott a postás, ez pedig Katától érkezett. Rengeteg mindent rejtett a boríték, bizonyos vagyok abban, hogy jó hasznukat fogom venni! :)

Következzenek az én munkáim: többek között ezt a pendibulet küldtem Katának. Először csináltam ilyesmit, nem is lett tökéletes, de azért elégedett vagyok vele.

A többi apróság, amit küldtem:

Ezt az Atalie szívecskét egy este hímeztem. Egy könnyű, de mutatós mintát kerestem, és ezt leltem. Egy kolléganőm nyugdíjba megy a hónap végén, és neki szeretnék kedveskedni vele. Még nem tudom, milyen lesz végül, talán doboz tetőre ragasztom.

Ez a szösszenet nem is hímzés, inkább gyöngyözés. A virág szirmai apró piros és bordó gyöngyökkel készültek. Ezt is doboztetőre szánom.

És végül Cirmike. Jól érzi magát az erkélyen, ott legalább jár egy kicsit a levegő. Olyan sokat nőtt az elmúlt 3 hétben, hogy lassan már rá sem lehet ismerni! :D

A Lanarte kertemmel még mindig nagyon keveset haladtam, de azért esténként próbálok belebökni néhány xszemecskét.

Újdonságok

Van, ami már nem is annyira újdonság, talán csak az a része,
ami az utóbbi napokban készült.
Itt tartok a Lanarte képemmel:

Aztán megint fűztem egy virágmedált.
Ajándék lesz.
Nem tudom milyen szín, talán topáz AB, nagyon csilli-villi.

És a legnagyobb újdonság, egy kiscicus. Én nem akartam... De a lányom már jó ideje nyúzott egy kiskutyáért, vagy kiscicáért. Nos, a kutyus sokkal nagyobb felelősség, mint egy cica, nem mintha ő nem lenne az.
Egyik ismerősénél lett két kiscica, egyiket neki ígérte. Aztán elajándékozta az egyiket. Mivel mindenképpen lány cicát akartunk (és nem tudta, hogy milyen nemű van még meg), elindultam a neten cicakeresőbe. Találtam is hamar itt helyben egyet, pár óra múlva már itthon is volt. Megtudtuk, hogy vadon született, az állatvédő egyesület mentette meg őt a testvéreivel együtt. Teljesen szelíd, szobatiszta kis cukorfalat. Picurka ám, csak a képeken olyan nagynak látszik. :)

Hát nem aranyos?

Abba még csak most gondoltam bele,
hogy jó lesz a fonalaimat jól elrejteni előle,
mert igen huncut kis jószág! :D