Alakul a kertecském

Köszönhető az ünnepnek, és a vele járó plusz napoknak, megint haladtam a kertecskémmel. Igaz, egy színem közben elfogyott, kénytelen leszek majd rendelni. Vagy van egy jobb ötletem is, kérdés, hogy másnak is tetszik-e - de erről majd a bejegyzésem végén...

Szóval haladtam. Hímzés közben most éppen hangoskönyv(ek)et hallgatok. Szinte észre sem veszem, és máris kialakult egy nagyobb hímzett rész megint. Nemsokára le kell vennem újra a keretet róla, mert a jobb oldalon fogom folytatni.

Azt nem tudom, hogy jövő héten kézbe tudom-e venni a hímzést, mert egész héten egyedül leszek az irodában, és már most érzem, hogy nem lesz egy könnyű menet. De utána héten el tudok jönni szabadságra, ez már biztos. Na, akkor majd hímzek megint! :)

Most megmutatom, hogy állt a hímzés tegnapelőtt este, mikor letettem, és hogy azóta mennyi készült el. Szeretnék minden nap ennyit haladni, de hát ugye ez képtelenség...

Péntek esti állapot.

Szombat esti állapot.

És amiről már a bejegyzésem elején írtam, hogy elfogyott az egyik fonalam... Pont egy zöld, amiből elég sok kellene. Rosace fonallal hímzek, néha DMC-t is használok, azonban az az üzlet is megszűnt, ahol eddig lehetett DMC-t kapni.

Az az ötletem, hogy felajánlanék 1-1 hímzős magazint mondjuk 10-10 db Rosace fonalért cserébe. Összeszedném a leginkább szükséges színeket, és cserélhetnénk. Azért írtam 10 db fonalat, mert 1 ilyen újság plusz a postaköltsége kb. annyi lenne, ha nem több, mint 10 fonal ára és postára adási költsége.

Arra gondoltam, ha lenne jelentkező, akár több is, az első kiválaszthatja, hogy a két magazin közül melyiket szeretné, a másik jelentkező pedig megkapná a fonalért cserébe a megmaradt magazint. Vagy akár egy valaki is elviheti a két magazint együtt, akkor 20 Rosace fonalat kérnék. Egy kérésem lenne csak: külföldre most nem szeretnék postázni, tehát itthoni legyen a jelentkező. A címek megadása után én rögtön postáznám a magazint, nem várom meg, hogy megkapjam a fonalakat. Fő a bizalom! :)

Na mit szóltok hozzá?

Hogy ne csak a levegőbe beszéljek, mutatok képe(ke)t mindkét magazinról/magazinból. :) A szokásosnál nagyobb felbontásban töltöm fel ide a képeket.

A magazinok gazdára találtak Palkó személyében! :)

Les idées de marianne - 2014. július-augusztus

Les idées de marianne - 2014. július-augusztus tartalom

Les idées de marianne - 2014. február

Les idées de marianne - 2014. február tartalom

Egy kis haladás

Megint a kertes képet hoztam, egy kicsit tudtam bele bökögetni a héten is. Igaz, ez a hét nagyon munkás, nagyon pörgős... és nagyon hosszú is volt. Annyira jó lenne már eljönni szabadságra, már be is ütemeztem november elejére a maradék szabimból néhány napot, de nem biztos, hogy ki tudom venni. Na mindegy, azért a munkahely után itthon próbálok lazítani egy kis hímzéssel. Tegnap este nekiálltam valaminek, ami ma délután már el is készült, de még titkos, mert ajándék lesz. Idővel majd azt is mutatom, de most jöjjön a kertem!

A jobb oldalon már annyit haladtam, hogy le kellett vennem a keretet, folytathatom lejjebb. :) Azért lefotóztam csak a jobb oldalt, és készült kép arról, hogy mennyi van kész a teljes képből. Én magam is meglepődtem, hogy már ilyen sok, bár ennél még jóval több van vissza.

A jobb oldal.

Így állok most.

Amikor a cica megsimogat :)

Ezt le kell írnom, mert magam sem hinném el, ha nem tapasztaltam volna meg.

Ülök itt a fotelomban, az ölemben a laptopom. A cica idetelepedett a bal oldali karfára és dorombol. Engem néz, látom, pedig szándékosan nem nézek felé, csak úgy fél szemmel lesek oldalra. És ekkor felemeli a lábát és megsimogat. Először azt hiszem, véletlenül. Ránézek, elveszi a mancsát. Megint lesem, mit fog csinálni. És megint megsimogat. Behúzott karmokkal, puha kis lábával, óvatosan megérinti az arcomat. Újra ránézek, megismétlődik az előző jelenet.... és még néhányszor...

Persze már máskor is simizett. Ült a földön, felnézett rám, és közben megérintette a lábamat. Többször is.

Olyan szívmelengető. :)

Hát hogy ne lehetne egy ilyen állatot szeretni, amely különb sok embernél is?

Virágos kert 1 hét után

Ismét haladtam a kertecskémmel. Jobb oldalon is kinőtt egy fácska, igaz, még csak a lombja látszik. Zenehallgatás közben tényleg jobban megy a bökögetés, nagyobb kedvem is van hozzá.

Most itt tartok, és szerintem még ma is fog gyarapodni. :)

Kép a falon

Ahogy hazahoztam a keretezőtől a Lanarte képet, másnap már fel is került a falra a másik mellé. Mint írtam, egy kicsit nagyobbra sikerült kereteztetnem, mint a másik, de nem annyival, mint amennyinek élőben, vagy akár a fotón látszik. Úgy gondolom, hogy talán a két paszpartu teszi, vagy a sötét, vékony paszpartu, hogy optikailag nagyobbnak látszik. Pedig tényleg nem... A fal széleitől mindkettő egyforma távolságra van, ez sem úgy látszik a képen.

Nekem - így utólag - a "A Sunny Morning"-ról nagyon hiányzik a második paszpartu, ami jobban kiemelné. De már nem szeretném szétszedetni, és újra csináltatni, bár lehet, hogy egyszer mégis meggondolom magam.

Most fotóztam le őket, mert szépen besüt a nap. :)

Jobban megy a hímzés...

... ha közben ilyen zenét hallgatok... :)))

A fotó megint nem lett jó... majd legközelebb...

A keretezett River Sight :)

Meghoztam! Végre, teljesen elkészült! Pont olyan lett, amilyennek elképzeltem. :) (Igaz, hogy nem jól mértem le, hogy mekkora a másik kép kerete - így jár, aki lusta leemelni a falról - , ezért ez kb. 1 cm-rel nagyobb lett, de ez már igazán nem számít. Legalább az én hibám...) A keretért annyit fizettem, amennyit előre megbeszéltünk a keretezőnél, pedig picit tartottam attól, hogy valamit nem jól számolt ki a hölgy.

Nekem nagyon tetszik! :)))

A fényviszonyok nem kedveztek a fotózásnak, a fotó nem színhű,  nem is ott készült a kép, ahol majd a helye lesz. Ma ennyire tellett... Egyszer majd napos időben is lefotózom.

Azt hiszem, a következő keretezendő képem a levendulamező lesz. :) És természetesen ugyanoda fogom vinni, ahová ezt.