A lányom iskolájának spanyol tagozata évek óta részt vesz a diákcsere programban. Múlt szombaton, vagyis inkább vasárnap éjjel érkeztek hozzánk a diákok. Egész héten szervezett programokon vettek részt, ma utaztak haza.
A hozzánk érkezett lány azt mondta, hogy nagyon-nagyon szeretne hóesést látni. Az időjárás-előrejelzés szerint 1 hete erre még nem sok esély volt.
Tegnap egész nap azt mondogattam, hogy bárcsak esne a hó, hogy ő is láthassa! Csak egy kicsi, annyi is elég lesz.
Ma reggel havas eső kezdett esni, majd átváltott szépséges, egyre sűrűbb hóesésre. A spanyol lány állt az ablak előtt és elbűvölten nézte. Mondtam neki (angolul), hogy havazik, erre fülig érő szájjal válaszolta, hogy "IGEN, még soha nem láttam hóesést!" :)
Délelőtt még elmentek vásárolni, amikor leértek az utcára, láttam, hogy boldogan ugrál a kicsi, megmaradt hóban, és hógolyózik. :) Nagyon tetszett neki.
Délután 1 óra körül indultak a suli elől Budapestre a repülőtérre, még az indulás előtt is nekiállt szállingózni a hó. Látni kellett volna a csapat örömét!
Úgy néz ki, hogy a gépük több, mint 2 órás késéssel fog csak indulni Malagába, de szerintem nem bánják annyira.
A férjem csinált egy jópofa, mini hóembert az iskola előtti padra. :)
