Van, ami már nem is annyira újdonság, talán csak az a része,
ami az utóbbi napokban készült.
Itt tartok a Lanarte képemmel:
ami az utóbbi napokban készült.
Itt tartok a Lanarte képemmel:
Ajándék lesz.
Nem tudom milyen szín, talán topáz AB, nagyon csilli-villi.
Egyik ismerősénél lett két kiscica, egyiket neki ígérte. Aztán elajándékozta az egyiket. Mivel mindenképpen lány cicát akartunk (és nem tudta, hogy milyen nemű van még meg), elindultam a neten cicakeresőbe. Találtam is hamar itt helyben egyet, pár óra múlva már itthon is volt. Megtudtuk, hogy vadon született, az állatvédő egyesület mentette meg őt a testvéreivel együtt. Teljesen szelíd, szobatiszta kis cukorfalat. Picurka ám, csak a képeken olyan nagynak látszik. :)


7 megjegyzés:
Nem tudom melyikkel kezdjem. .
A kép amit most varrsz nagyon szép., nem is szép, gyönyörű. A gyögyökhöz nem értek, de nekem tetszik...
A cica? tündéri... imádom a cicákat, kutyákat../az állatokat/
Húúú Nagyon szépséges a kerted, a medál meg .... nem tudom ki kapja de tuti boldog lesz!
Kiscirmike:-))) simizd meg a helyemben!
kukk be a blogomba
A medál fantasztikus :) a cica tök ari, annyira helyes pofija van :)
:-))))))))))))) Jót nevettem mikor olvastam a cicátokról, sőt még most is mosolygok:-) Azért csak lett egy cicátok:-)
Amúgy a fonalakat nem kell félteni, viszont az ülőgarnitúrát.... na azt igen. A mi Cirmosunk azt használta kaparófának:-(
Napcsi! Megnéztem, mit írtam a cicás posztodhoz annak idején, hát igen... változunk... Megvan az oka azonban, amiért a cica itt van. Majd meglátjuk, lesz-e jótékony hatása.
Lesz, igen lesz jótékony hatása a kis drágaságnak! Olyan édes, tüneményes:-)
Megjegyzés küldése