2016. augusztus 14., vasárnap

Levendulák


Annak ellenére, hogy még mindig nincs nagy kedvem a hímzéshez, elővettem a kinyomtatott mintákat, a leszabott hímzővásznat, és nekiálltam a levendulák hímzésének. A múltkor mutatottal együtt most már 3 levendulás hímzésem van készen. Az egyiket túl nagynak találom illatzsáknak, abból alighanem levendula szívet fogok készíteni.



Mivel ezekkel elkészültem, folytatom a bordó terítő hímzését. A négy sarok már elkészült, sőt, már a "keret" hímzése is alakul. Később, ha ez megvan, kikérem a véleményeteket, hogy a szélét is kihímezzem-e, vagy maradjon úgy, ahogy van. Szerintem ezt akkor lehet eldönteni, amikor a "keret" is megvan. Nemsokára jövök, és mutatom ezt is!

2016. augusztus 11., csütörtök

Könyvek


Tegnap visszavittem a könyvtárba a könyveket, amiket még a nyári zárás előtt kölcsönöztem. Egy kivétellel (Jody Picoult) elolvastam az összeset. Jody Picoult nem azért marad ki, mert esetleg elkezdtem, de nem tetszett, hanem azért, mert nem volt rá időm, de most nem is hosszabbítottam meg, majd egyszer elolvasom.
A könyvtárban véletlenül összefutottam az unokahúgommal, aki meglepődve kérdezte, hogy "ugye nem olvastad el mindet?" De igen, elolvastam (8 könyv volt a Picoulttal együtt). A nyárra és a nyaralásra tekintettel úgy gondoltam, hogy inkább könnyedebb lélegzetvételű könyveket hozok haza, és viszek magammal a tengerpartra. Volt, ami csalódás volt, volt, ami nem. Általánosságban viszont elmondhatom, hogy egészen jól elszórakoztattak.

Viszont szeretem, ha saját könyveim is vannak, nem vagyok időhöz kötve az olvasással, nem nyomaszt, hogy be kell fejezni.

Biztos sokan tudjátok, hogy az Alexandra könyvesboltokban nagy leárazások vannak, akciósan akár 80 %-kal olcsóbban is hozzá lehet jutni jó könyvekhez.
Egyik hétvégén már vettünk 9 könyvet, és alig fizettünk értük 7 ezer forintot. Apunak és a fiamnak 3-3 részből álló sorozatot vettünk, meg is van a karácsonyi ajándékuk. :)
Ma az ebédidőmet a belvárosban töltöttem, és eszembe jutott a könyvesbolt. Be is néztem, és találtam két jónak ígérkező könyvet, az egyiket 3490,-Ft helyett 700 forintért, a másikat 3200,-Ft helyett 640 forintért vettem meg. Szép nagy árkülönbség.

A két könyv, amit biztosan el fogok olvasni:


Most azonban előnyt élveznek a könyvtárból újonnan kihozott könyvek, főleg, mivel egészen vaskos köteteket is sikerült találnom, amik nagyon érdekelnek.
A molyon elolvastam a véleményeket, és azt hiszem, nem nyúltam nagyon mellé.

2016. augusztus 10., szerda

Rókagombás melegszendvics


Úgy kezdődött, hogy hétfőn a férjem a telken volt, és este hozott haza egy jó nagy adag sárga rókagombát azzal, hogy a szomszédtól kapta. Még sosem ettem rókagombát, ezért elkezdtem keresni a neten, hogy mit lehet belőle készíteni. Egy tejszínes-rókagombás tésztát csináltam, igazán finom lett.

Aztán tegnap megint a telken volt, és elment a szomszéddal gombázni. Kb. fél kg-ot szedett, talán kicsit többet. Egy kolléganőmnek odaadtam a felét, a másik felét megtartottam. Ennek a feléből melegszendvics krémet csináltam. Nem recept szerint készítettem, csak úgy a magam feje után mentem. Mennyeien finom lett! :)

Mutatom, hogy mi lett belőle:


Ahogy készítettem:

Egy serpenyőben egy kisebb fej hagymát dinszteltem meg 1 gerezd fokhagymával, majd megsóztam, majorannát szórtam rá, tekerten rá egy kis vegyes borsot és rádobtam az összeszelt gombát. Összefőztem, majd  öntöttem hozzá tejszínt (lehet csak tejet is használni), aztán liszttel megszórtam. Ha sűrűre sikerül, tejjel még hígítható. Még főztem picit, aztán kenyérre kentem, szórtam rá reszelt sajtot és sütőben a rácson megsütöttem.

Ennek a gombának kicsit borsos íze van, ezért 2-3 fűszernél nem kell több hozzá, mert elnyomja az aromáját (lehet kakukkfűvel és rozmaringgal is ízesíteni, ki hogy szereti). Úgy érzem, ennek most a majoranna kifejezetten jót tett.
Érdekes, a pereszke-féléket nem szeretem, azok nekem túl intenzív ízűek, de azt hiszem, ezt bármikor meg tudnám enni. (Szerintem holnap a maradék gombából is melegszendvics lesz...) :)

2016. augusztus 5., péntek

Nincs kedvem hímezni! :(


Tudom, nem én vagyok az egyetlen, aki így van ezzel, ebben a melegben nincs kedvem hímezni. Legutóbb a nyaraláskor volt a kezemben hímzőtű, azóta azt sem tudom, hová tettem, legalábbis nincs szem előtt.
Lehet, hogy nem csak a meleg teszi, hanem az is közrejátszik, hogy a héten mentem vissza dolgozni, és 3 ember munkáját egyedül végeztem. Igaz, így augusztusban kicsit kevesebb van, mint egyébként, de egyedül ez is őrület. Szinte minden nap túlóráztam, és mire hazajöttem, már semmihez sem volt kedvem, legszívesebben már 7 órakor aludtam volna... Sajnos, még itthon is a munkahelyi dolgok foglalkoztattak, nem nagyon tudtam kikapcsolni.

De most itt a hétvége, remélem, a kedvem is visszajön, mert azért gondolok én a HAED hímzésemre, a rózsás terítőre, meg az előkészített anyagokra, fonalakra a levendulazsákokhoz.

No, majd meglátjuk... Talán ez a meleg is enyhül egy kicsikét.

2016. július 30., szombat

Szösszenet


A nyaralásból szerencsésen hazaérkeztünk már csütörtökön. Azóta nem volt tű a kezemben, mert először itthon kellett valami rendet csinálni, ugyanis egy tizen-, illetve huszonéves "gyerek" nem foglalkozik azzal, hogy ha kupit csinálnak, akkor el is pakoljanak maguk után. A porcicákról nem is beszélve...

Aztán tegnap a kertbe is el kellett menni, mert sejtettük, hogy az uborka már túlméretes lesz, reméltük, hogy azért van belőle menthető mennyiség. Szerencsére volt, így lesz csalamádé, és csemege uborka is. Aztán jó sok zöldbabot is szedtem, ma pedig összeszeltük, és mehet a fagyasztóba. Van a legújabb kedvencemből, a cukkiniből is. :) Sajnos, a sok eső miatt rengeteg lett a gaz, azzal még nem tudtunk megbirkózni, csak egy részét húzkodtuk ki. Van is izomlázam rendesen, úgy látszik, hatásos a zöld fitness.

A nyaralás alatt csak egy kicsit bökögettem, egy levendulás mintát hímeztem. A bal oldala éppen fél szemmel el van csúszva, de mire észrevettem, már késő volt. Úgy döntöttem, így marad, nem bontom ki. Zsákocskát szeretnék belőle készíteni, amit megtöltök saját termesztésű levendulával. :)

Eléggé világos lett, nem is nagyon látszik, hogy a virágban kétféle lila van. Lehet, nem a legjobb színeket választottam hozzá...


További szép hétvégét kívánok nektek!

2016. július 25., hétfő

Láblógatás


Szabadság... nyaralás... tenger...

Út közben pár órás pihenőre kényszerültünk, megnéztük hát egy kisváros "vadasparkját". Őzek, kisebb szarvasok voltak egy bekerített területen.


Meglepetésünkre ezt találtuk: a táblára egy Petőfi vers első versszaka volt festve:


FA LESZEK, HA...

Fa leszek, ha fának vagy virága.
Ha harmat vagy: én virág leszek.
Harmat leszek, ha te napsugár vagy...
Csak hogy lényink egyesüljenek.

Ha, leányka, te vagy a mennyország:
Akkor én csillaggá változom.
Ha, leányka, te vagy a pokol: (hogy
Egyesüljünk) én elkárhozom.

(Szalkszentmárton, 1845. aug. 20 szept. 8. között)


Panoráma az apartmanunkból

Láblógatás :)

2016. július 16., szombat

Új hímzés és egy finom étel :)


Ma délután új hímzésbe kezdtem, mert muszáj volt. :D A Jysk-ben jártunk, és már majdnem fizettünk, amikor egy kosárban megláttam pár leárazott asztalterítőt, (úgy látom, van egy pozitív értékelés is a termékre). Nézegettem, aztán megláttam, hogy ez bizony hímezhető! Igaz, jó nagyok a lyukak, az xek mégsem lesznek óriásiak, úgy látom, szép egyenletesen hímezhető az anyag. De ha nem hímezném ki, akkor is szép, csak úgy magában.

Itthon aztán kerestem hozzá mintát, úgy gondoltam, nem csak a sarkokat hímzem ki, hanem körben is lesz hímzés. Az anyagot szándékosan nem mostam ki hímzés előtt. Ha engedi a színét, később is engedni fogja. Mivel csak fehérrel hímzek rá, az sem zavar, ha mosás után majd rózsaszínű lesz a hímzés. Rosace fonal 3 szálával hímzek, így szépen takar.

Azért írtam mindezt, hátha valakit érdekel. :)

Forrás: a Jysk honlapja
A képen nem látszik annyira szépnek a terítő, mint igazából.

 Látszik, hogy nem csak a sarok hímezhető!


Frissítés (2016.07.17.):

Tegnap este el is készült az egyik sarok minta!


És egy finomság!

A napokban voltunk a telken, és szedtünk cukkinit, úgy látszik jó lesz ebből a termés idén. De nem is baj, hiszen szeretjük. Tavaly találtam egy receptet, amit most is elkészítettem. Sőt, egy másik klassz rakott cukkini receptet is találtam, ezt is megkóstoltuk, fincsiiii! (Ez utóbbiról nincs képem.) Aki szereti a cukkinit, nem fog csalódni!


Jó étvágyat hozzá!

2016. július 12., kedd

Hogyan készült a selyem mandalám?


Most Vera kérésének teszek eleget, aki egyik kommentjében azt kérte, írjak arról, hogyan készítettem a mandalát. Örömmel teljesítem a kérést, mert örülök, ha valakit érdekel az, amit csinálok.

Nagyon amatőr módon fogom leírni, mit is csináltam a darabka selyemmel, hogy EZ a mandala szülessen belőle. Merthogy először csináltam ilyet, és nekem is anyósom mondta el, hogy kell csinálni, ő pedig a faluházban, a kézműves foglalkozáson tanulta. Mielőtt eljött hozzánk, felhívott, hogy szeretném-e megtanulni a selyemfestést, mert akkor elhozza a hozzávalókat.

Hozzávalók: kinyomtatott minta, selyem darab, fa keret, rajzszögek, különböző méretű ecsetek, selyemre való festékek (lehetőleg az alapszínek legyenek meg, ezekből ki lehet keverni a többit: sárga, piros, kék, de fekete és fehér se árt, ha van), selyemhez való csőrös kontúr festék (fekete, arany, ezüst, nem tudom, még milyen színek vannak), műanyag festékpaletta (ebben keverhetők ki a színek), tégely, amiben az ecsetet kiöblíthetjük, nehogy egyik színbe másikat vigyünk bele.

Legelőször ki kell választani a mintát, amit szeretnék a selymen viszontlátni. Lehet a neten találni kismillió mandala mintát, nekem már szép kis gyűjteményem volt régebbről ezekből. Simán tudtam választani egy nekem tetszőt. Aztán ki kell nyomtatni, lehetőleg a lap közepére essen a minta, de az sem baj, ha nem ott van.

Aztán kell egy darabka selyem. Azt nem tudom, hogy ő milyet hozott, tehát milyenre festettem, ezért egyik kolléganőmet kérdeztem meg, aki járatos ebben a technikában, hogy ő milyenre fest. Azt mondta, hogy a selyem neve pongé (ő ponzsé-nak ejtette), méteráru üzletben lehet kapni, nem is drága. Sokféle selymet lehet kapni, az alkalmazott technikától függ, hogy milyet célszerű használni. Mivel nem vagyok e technikának szakavatott tudora, fogalmam sincs, hogy mihez, milyen selyem való.

Szóval a selyemből kell egy darabka, amit rá kell feszíteni egy előre gyártott (akár házilag barkácsolt) fa keretre. Ezt rajzszöggel lehet megtenni, bár nem mondom, hogy a férjem nem mondta a magáét, miközben rányomogatta a selymet a keretre, mert nem volt könnyű. Ennél egyszerűbbet talált ki. Lehet kapni úgynevezett Q-snap keretet, erre szépen rá lehet feszíteni a selymet. Nekem egyszer csinált gömbölyű farudakból keretet, arra pont jó a Q-snap leszorítója. Én azért most az anyósom által hozott keretet használtam, mivel arra tette fel először a selymet a férjem.

Ha a selymet már szépen kifeszítettük a keretre, akkor jöhet a móka!

A keret alá, a selyem alatt szépen középre igazítva elhelyeztem a kinyomtatott mintát, klasszul átlátszik a selymen. A kontúrozó festékkel kezdtem el dolgozni, úgy, hogy állva dolgoztam, hogy biztos szépen a minta felett húzzam a vonalakat, mert ülve más szögből látszik minden. A lényeg, hogy szép, vékony vonalakat kell húzni a csőrös kontúr festékkel, különben nem lesz szép. Nekem ez nem is sikerült túl jól. A kontúrvonalak mindenhol érjenek össze! Aztán, amikor a kontúrral mindenhol elkészültem, várni kellett, míg a festék megszáradt. Ha süt a nap, kitehetjük a napra száradni, de hajszárítót is használatunk. Én ez utóbbit választottam. Amikor megszáradt a kontúr, elővettem az ecseteket és a selyemfestékeket, amivel a kontúrok közötti részt kitöltöttem. Viszonylag kevés festéket hagytam az ecseten, jól lehúzogattam a festékes tégely oldalán, mert féltem, hogy szétfolyik a selymen. Így biztonságosan meg tudtam maradni a kontúrok között. Volt olyan, kétszer is, hogy kiejtettem az ecsetet a kezemből, pont rá az anyagra, látszik is.
Elég hamar szárad a festék, amikor egy színnel körbeértem, akkor újra átfestettem 1-1 részletet, hogy jobban takarjon. De lehet, hogy egyszer is elég lett volna. Az olvastam valahol, hogy fehérrel nem is kell festeni, maradhat a selyem színe.

Anyósom azt mondta, hogy lehet sót dobni a lefestett részre, különleges hatást lehet vele elérni, csak meg kell várni, míg teljesen megszárad, akkor lehet eltávolítani. Én úgy gondolom, ez leginkább a vizes selyemre való festésnél érvényesülhet.

Szóval csak ki kell színezgetni a kontúrok közötti részt, nem olyan bonyolult. Ha ez megvan, már csak meg kell száradnia. Ha teljesen megszáradt, akkor érdemes vasalással fixálni, így mosható is lesz.

Ennél többet nem tudok elmondani erről, én csak ennyit csináltam nagyon amatőr módon... Remélem, hogy semmit nem felejtettem ki a munkamenetből.

Akit ezek után bővebben is érdekel a selyemfestés, keressen rá a neten, sok remek leírást lehet találni, jó tanácsokkal egyetemben.

Köszönöm, hogy elolvastátok!

HAED - 18. lap KÉSZ! :)


Elkészültem a HAED képem 18. lapjával is! Megint lelassult a hímzés, hiszen csak akkor megy viszonylag gyorsan, ha szabadságon vagyok. Mostanában alig vettem a kezembe a hímzést, nem nagyon volt hozzá kedvem. Nem volt könnyű a melóhelyen sem, minden nap nagyon fáradtan értem haza. Múlt hét elején konkrétan annyira, hogy 3 napig minden nap aludtam, miután hazaértem.

De aztán eljött az én nyári szabadságom ideje, most 3 hét pihenés, lazítás vár rám. Pénteken aztán újra kézbe vettem a hímzést, és vasárnap estére be is tudtam fejezni a 18. lapot. Sok látnivaló ugyan nincs rajta, mert leginkább egy zöldellő fa dominál ezen a részleten, de egyben nézve nem is rossz. Ezen a lapon fejeztem be a pókhálót is, bár azt hiszem, a következőn is lesz még egy ici-pici részlet belőle. Aztán jön az ablakkeret is, meg a "kedvenc" részem, a függöny.

Akkor mutatom is, hogy milyen lett. A fotó persze nem adja vissza az igazi, élőben látott szépségét, de hát ez van...  Már csak 2 lap, és kész lesz a 2. sor is!

Ezzel 35,11 % van kész!





2016. július 5., kedd

Selyem mandala


Kicsit hezitáltam, megmutassam-e ezt az alkotásomat, de úgy döntöttem, miért ne? Hiszen ezt is én csináltam a két kezemmel, még ha nem is lett túl szép. Életemben először próbáltam ki a selyemfestést, de lehet, hogy nem utoljára.

Anyósom utazott ide hozzánk a hétvégére, és elhozta a selyem festéséhez való pár festékjét, illetve hozott festeni való selyem anyagot is. Gondoltam, nincs veszteni valóm, kipróbálom. Anyósom csak azt mondta el, hogyan kell kontúrozni, és a kontúrok közt festékkel kitölteni az anyagot. Később - miután ez a mandala elkészült - a neten utána néztem a technikának, sokféleképpen lehet selymet festeni.

Tetszik ez a technika, órákig el lehet molyolni vele, nagyon kikapcsol.

Ilyen lett:


Arra gondoltam, hogy egy kerek paszpartus, de négyszögletes keretben jól mutatna.