2017. május 19., péntek

Keretezett tündér


Nem tudom, mennyire emlékeztek, de egyszer ajándékba hímeztem egy virágtündért. Egy kolléganőmnek szántam, aki nyugdíjba készült, de akkor még nem tudtam, hogy pontosan mikor is jön el az ideje, hogy át tudjam adni. Ezért hát még akkor melegében kihímeztem Nora Corbett Geranium Fairy-jét. Imádtam minden egyes percét, ezt abban a bejegyzésemben is leírtam, amit belinkeltem.

Egy ideje már biztossá vált, hogy a kolléganőm július elején fog utoljára dolgozni, ezért hát elővettem a tündérkét. Volt hozzá egy kész keretem, igazából már csak paszpartut akartam bele vágatni, és magam akartam keretezni. Arról, hogy aztán végül miért keretező csinálta a végleges keretezést, lejjebb írok. Most megmutatom, milyen lett.



Végül is egészen elégedett vagyok vele, bár szemmel láthatóan nem sikerült teljesen egyenesen levágni/beletenni a keretbe a paszpartut. Itthon megmértem, 1-2 mm-nyi az eltérés, de nem is szóltam érte a keretezőnél, mert már a megrendelésnél elég kukacoskodó voltam. Ennek ugye megvan az oka, mert Itt, Itt, Itt és Itt írtam a velük való gondjaimról. Volt egy másik keretező, akivel elégedett voltam, de az sajnos megszűnt.

No, szóval a keretezés történetem ott kezdődik, hogy volt egy kész keretem paszpartuval. Úgy választottam a tündér mintát is, hogy jól nézzen ki ebben a keretben. Az volt a tervem, hogy a paszpartuból kivágatok egy darabot, mert elég széles volt, és alá még vágatok piros/bordó paszpartut. El is vittem a keretezőhöz múlt hét pénteken a kész keretet, paszpartut, elmondtam, mit akarok. Közölte, hogy hozott paszpartuval ők nem dolgoznak. Na jó, akkor legyen új, nagy nehezen választottam a viszonylag kevés paszpartujukból egy világos színűt, ahhoz egy meggypirosat. Össze-vissza méricskélt a nő, hogy akkor mekkorák is legyen a paszpartuk, mert úgy kértem, hogy a meggypiros kb. fél cm-t látszódjon ki a világos alól. Számolgatott, aztán egyszer csak azt mondta, hogy ebben a keretben egyáltalán nem fog arányosan mutatni, ezt kereteztetni kell, mert úgy arányosan meg tudják csinálni. Na, akkor már egy jó háromnegyed órája voltam, és semmire se jutottunk. Kértem, számolja ki, mennyibe is kerülne nekem kerettel, mindennel együtt. Mondott egy árat. Hűha! De aztán azt mondtam magamnak, hogy jó, legyen, mert ez a kolléganőm ezt is megérdemli. Ekkor mondtam neki, hogy a megrendelő lapról kérek szépen egy másolatot, mert már jártam úgy náluk (egyik feljebb belinkelt keretezés), hogy sokkal többet fizettem, mint amit eredetileg a megrendelő lapra írtak. Csak nézett, hogy ő ilyet nem tud adni, mert a megrendelő lap csak 1 pld-ban készül (még mindig!). Mondtam, hogy nekem akkor is kell az összegről valami írás. (Csak itthon jutott eszembe, hogy a telómmal lefotózhattam volna...) Adott egy nyugtát, hogy x összeget fogok fizetni a keretezésért. Ma elmentem a kész képért, elhoztam.

Már a keretezőnél kicsit gyanús volt, hogy ez a keret hasonló méretű, mint amit én eredetileg odavittem, itthon persze rögtön elővettem, és láss csodát! A magasságuk teljesen megegyezik, a szélességük pedig CSAK 0,5 cm-rel tér el! Ez a lenti képen is látszik. Igaz, a keretezőnél kényszermegoldásként választott keret kicsit vékonyabb. Tehát ennyit arról, hogy az én általam vitt keretben aránytalanul mutatott volna a hímzésem!

Jut eszembe! A végül kiválasztott keretről egyébként le akart beszélni a nő, szerinte nem illik a hímzésemhez. Ő mutatott még két másikat, az egyik matt, sima sötétbordó volt, a másik is matt bordó, csak vékony sötét csíkozással. Na, ezekkel tényleg nem lett volna jó a kép, hiszen nincs is olyan szín a hímzésben.

Ha valaki ennyire dilettáns, ne foglalkozzon ilyesmivel! Nem hiszem el, hogy olyan nehéz kiszámolni, hogy mekkora paszpartut kellett volna leszabni a világosabból és a meggypirosból.
Legközelebb majd én számolom ki, és pontos mérettel megyek oda, vagy nem is oda, hanem máshová, csak az a baj, hogy egyelőre nem tudok a városban másik képkeretezési lehetőséget. :(

Nem tudom, nektek mi a véleményetek, hogy mennyire jó a hímzésem így keretezve?
Én ennél jobbat a náluk lévő cuccokból nem tudtam kihozni. Vagyis nem akarok hazudni, mert biztos sikerült volna, de már csak szélesebb, sokkal drágább kerettel.
Szóval megint kukacoskodtam, de én fizetem ki a végső árat, úgyhogy legyen olyan, amilyet én szeretnék. Vagy esetleg nagyon túllőttem a célon?

Mindezt ahhoz képest, hogy én eredetileg egy kész keretbe akartam tenni a hímzésemet...


Felül a saját, alul a készített keret.

7 megjegyzés:

Tüzes Beáta írta...

A keret és a paszpartu a színeivel jól el van találva!
Igen, rámenős voltál, de én megértem. Drága, akkor mindenképp olyan legyen amilyet Te akarsz.
Megnéztem az oldalad, ahol még csak készült és rájöttem ezt én is el szeretném készíteni. Majd egyszer. Gyönyörű ez a kép.

Kata írta...

Nagyon szép lett!
A keretező háááát no comment :-(

Dóra írta...

Szerintem is nagyon szép lett.
Az a keretező, ahova én járok, ő mondta, hogy nagyon nehéz olyan embert találni, aki ért hozzá, dolgozni is akar, nameg tud számolni. Valszeg képtelen volt a hozott darabból kiszámolni a hölgyemény az adatokat. Legalábbis én csak erre tudok gondolni azon kívül, hogy így nagyobb haszna volt rajtad...
A keretezés szerintem sehol sem olcsó mulatság, ha nem te csinálod. De gyönyörű lett! Kárpótoljon érte ez a tény!
És hát csodás ajándék! Komolyan!!! Remélem kolleganő maximálisan értékelni tudja, hogy mennyi energiát, időt és pénzt fektettél bele!

Edit írta...

Beáta, ezek a Nora Corbett tündérek olyan szépek, én is kihímeznék már párat szívesen, csak nem tudom, mit csinálnék velük.
Ha szeretnéd a mintát, szívesen elküldöm.
Kata, köszi. :)
Dóra, megpróbálom majd felkutatni a másik keretezőt, hátha sikerrel járok. Van ötletem, hogy kezdjek neki.
Azt pedig biztosan tudom, hogy a kolléganőm értékelni fogja, hiszen látta az én tündéremet (az jóval nagyobb munka), és azóta is azt hajtogatja, hogy az milyen szép. Lehet, titokban reménykedik is, hogy kap egy gyöngyös tündérkét tőlem. :)

Jucus írta...

Csodaszép! Nagyon ügyes vagy!
A keretézről én is mesélhetnék..

Vera írta...

A sok bosszúság ellenére is nagyon szép és dekoratív lett!!!Jó ránézni....Szerencséd is van, hogy tetszeni fog annak is aki kapja../irtad is/mert bizony előfordul hogy nem, hiába szépséges a munka, mert a tulaj nem értékeli a kézimunkát.

nem tudom mi oka hogy nem tudnak számolni paszpartut, de gondolom én, a gond abból adódik, hogy üvegezés a fő profiljuk, meg a sima keretezés...
Edit a 16-os aidára 2 szálal himeztél?

Edit írta...

Jucus, köszi! :)
Vera, neked is köszönöm! :) A keretezőnél a munkafelvevőnek mindent ki kell tudni számolni, a paszpartuk, az üveg, a keret méretét. Hiszen így tud árat mondani. Azt azért nem igazán lehet megcsinálni, hogy valamit makog, amikor odaviszem, aztán meg kétszer annyit kér végül, mert "bocsi, de rosszul számoltam". Amikor elkezdtem oda vinni a keretezni valókat, volt ott egy nő, na ő profi volt. Szuper tanácsokat tudott adni, és mindig gyorsan és jól számolt, szemben azokkal, akik azóta utána odakerültek. Sajnálom, hogy már nem ő van, azt hiszem, nyugdíjba ment.
Kérdésedre: A 14-es és 16-os aidára mindig 2 szállal hímzek, sőt a HAED-em 18-asra készül szintén 2 szállal. A 20-as aidára már 1 szál is elég.

Megjegyzés küldése