Őnagysága is részese akart lenni a karácsonyi készülődésnek, segített is rendesen. Főként azokat a gömböket akarta leszedni, amelyeket én már nehéz munkával - és majdnem a jobb kezem épsége árán - felaggattam a fára. Rácsodálkozott a sok díszre, a kisebb-nagyobb gömbökre, a fa alatt pihenő és szaloncukrot rejtegető macikat sem kímélte, megrágta a fülüket. Szerencsére a szaloncukit nem szereti, így azok biztonságban vannak - tőle. Amint azonban nem figyeltünk oda mit csinál, elkezdte a gömböket ütögetni, bekapta az ágak végeit, és rángatta őket. Még jó, hogy szép nagy a fa, nem könnyen bír vele. Addig piszkálgatott néhány hátsó fronton lévő gömböt, míg sikerült valahogy leszednie, na akkor aztán elkezdődött a játék. Nem győztem összevadászni a gömböket és visszaakasztani a fára. Szerencsére nem üveggömbök, csak egyszerű műanyagok, így aztán kár sem történt. Nagyon élvezte a játékot, és még mindig ráüt egy-egy gömbre, amint elmegy mellette. :)
Szenteste, a díszítés után a fa alá kerültek az ajándékok, hát nem odatelepedett őnagysága Cirmi-Murci is? Igaz, ő egy nagy ajándék nekünk - bár nem karácsonyi. Remélem, ő is éppen ezt gondolta ekkor! :))) A fa alatt alufóliába csomagolva ott lapult ám az ő ajándéka is...

2 megjegyzés:
Boldog macskarácsony volt:-)
Tünemény ez a kis cicuska !!!
Megjegyzés küldése