Morgolódom...

Fáradt vagyok, nyűgös vagyok. :(
Nem elég, hogy éjszaka iszonyat meleg van a lakásban, kereszthuzatot kell csinálni, hogy valamicskét járjon a levegő, az ember lánya még rendesen aludni sem tud! Hiába lakunk 5. emeleten, a ház előtt olyan hangosan beszélnek kb. este 10-től jobb esetben éjfél körülig, hogy lehetetlen pihenni tőlük. Rosszabb esetben éjfél körül elmennek, hajnalban ott folytatják, ahol abbahagyták. Kínlódnak a kocsijaikkal, csapkodják az ajtókat, hangosan hallgatják a zenét. Napok óta szenvedek, képtelen vagyok kipihenni magam. Éjszaka már kijöttem a nappaliba aludni, itt nem annyira vészes a dolog. De mivel elég nagy az alvásigényem, előbb-utóbb kibillenek az egyensúlyi helyzetemből.
A munkahelyemen is egyedül vagyok, igaz, most lazább a tempó, mint egyébként, de ez csak néhány hét.

Ja, és a másik bosszantó tényező... A fotóink... Csak nekem lehet ilyen "szerencsém". Egy hete elvittem a fotóink egy részét digitálisan kidolgoztatni. A nő átmásolta cd-re a gépükön, majd azt mondta, 1 hét múlva mehetek érte. Ok, tegnap megjelentünk a képekért, erre elővesz egy vékonyka borítékot. Gondoltam, az nem lehet a miénk, hiszen kb. 240 képet kértem. De a miénk volt, csakhogy állítólag üres volt a cd, így persze nem lehetett képeket készíteni. :( A nő tiszta ideges volt, mert nem tudta, hogy megvannak-e még azok a képek, vagy már töröltem is őket a pendrive-ról. Naná, hogy megvannak a nyaralási képek!!! Egyébként is, azok csak válogatott képek voltak, mert kb. 600-at készítettünk. Nagy kő esett le a szívéről, amikor mondtuk neki. Ma újra elvittem a fotókat, de megnézettem a pasival, hogy tényleg rajta vannak-e a cd-n. Ebből már nem lehet baj...