Keretezés probléma

Ma elvittem a Lanarte River Sight képemet a keretezőhöz, vagyis a rendelést felvevő nőhöz, mert a keretező már nem bérel üzlethelyiséget ott, ahol eddig volt. Kiválasztottam a keretet, a két paszpartut is. A nő nem volt épp a helyzet magaslatán, össze-vissza számolt. Pl. megmondtam, hogy mekkora legyen a végső keret, és képtelen volt kiszámolni, hogy mekkora lesz ehhez a paszpartu. Már itt elegem volt az egészből, mikor a nagy számolásokat befejezve közölte, hogy a keretezés majdnem 15 ezer forintba fog kerülni. Szépen megköszöntem, és elnézést kértem, hogy a drága idejéből ennyit elraboltam, és ott hagytam.

Hát, nem tudom... Nekem ez nagyon soknak tűnik. De lehet, hogy csak én vagyok ilyen kicsinyes.

A képkeret 53x53 cm, kb. 2,5 cm a vastagsága. Két paszpartut kértem hozzá, a felső pasziból kb. 4,5 cm látszana, a másik pedig kb. 0,5 cm-t látszana ki alóla. Mindehhez még antireflex üveg lett volna. Persze hozzájön még a kasírozás, hátlap, stb. díja is.

Szerintetek ezért reális ár a 15 ezer forint? Nagyon kíváncsi vagyok a véleményetekre!

(Valahogy a keretezőkkel nincs szerencsém...)

A Lanarte: A Sunny Morning képhez hasonlóképpen szeretném kereteztetni. Nem pont ilyen keretet találtam, de nagyon hasonlót. A paszpartu is ilyen vajszínű lenne + a belső keskeny paszi csokibarna.

Lanarte: A Sunny Morning

Kertecském

Ha belehúzok, akkor látványos a haladás is. Csütörtök óta annyit gyarapodott a hímzésem, hogy a kerettől már nem tudok többet hímezni, le kell vennem. De mielőtt levenném, lefotóztam azt a fázist, ahol ma este tartottam. Ma már biztos nem bökögetek többet, mert holnap munka...

Most elég életlen lett a kép.

Ez pedig a péntek reggeli napkelte. Csodaszép volt! A fotó nyomokban sem adja vissza az igazi szépséget, de hát ezt ti is tudjátok... :) Azok a fantasztikus színek! Egyből jól indult a napom. :)

Virágos kert - újabb részlet

A virágos kertemmel nem túl sok a haladásom, mert sokáig nem is vettem kézbe a hímzésem. Folyton itt volt/van mellettem, csak épp kedvem nem volt hozzá. Most, hogy itthon voltam 3 napot szabadságon, egyik nap belebökögettem a kékeket, másik nap pedig némi zöldet bal oldalon. Még mindig nem vagyok kibékülve a megadott jelölésekkel, de ez van, ezt választottam. Nem szoktam ilyesmi miatt feladni, amit elkezdtem. Tehát folytatom, bár nem azzal az igazán nagy lelkesedéssel, mint amivel pl. a Lanarte képe(i)met hímeztem. A Lanarte minták egyébként is más kategóriába sorolhatók szerintem. Azok valahogy mindig tökéletesek. Holnap viszem a "Folyópart"-ot kereteztetni! :)

Egyébként rájöttem, hogy a színeken kívül mi a másik gondom ezzel a képpel. Hogy nincsenek rajta kontúrok. Valahogy hiányoznak a szőlőfürtök gömböcskéi, a levelek erezetei, felpöndörödő szélei. Majd legközelebb jobban megnézem, mibe bököm bele a tűmet...

Mutatom, hogy most hogy áll a kertecském:

Még nagyon sok van vissza, a negyede sincs kész.

Lehet, ha kész lesz, egyben majd jobban fog mutatni - legalábbis remélem... Ilyen lesz, ha elkészül egyszer:

Vicces

Ma szülői értekezletre kellett mennem, a férjem addig elment a könyvtárba. Visszavitte az én elolvasott könyveimet is. Mondta neki a könyvtáros hölgy, hogy "milyen rendes felesége van...Várjon megnézem, hogy milyen könyv maradt még nála!" A következő pillanatban nagy nevetés kíséretében közölte, hogy az egyik a "Hogyan tegyük tönkre a férjünket?" c. könyv. :D :D :D

Ennek azért története van. Egyik kolléganőm azt mondta, hogy olvassam el a "Hogyan öljük meg a férjünket?" c. könyvet, mert nagyon szórakoztató. Mivel a könyvtárban éppen bent volt, és a folytatása is, mindkettőt kihoztam. A kolléganőmnek kölcsön adtam a második részt, azt, ami most még kint van nálam. Időközben ugyan elolvasta, de egy másik kolléganő elkérte.

Nekem nem tetszett az első rész, egyáltalán nem éreztem szórakoztatónak, így valószínűleg a másodikat sem fogom elolvasni. Valahogy ezek a hülyeségek nem nekem valók.

Szivárvány

Tegnap lázasan feküdtem az ágyamban, amikor észrevettem, hogy kisütött a nap, miközben szakadt az eső. Ez mit jelent? Hát szivárványt! :) Ahogy kinéztem az ablakon, már meg is láttam ezt a csodát!

Ha jól megnézitek, a következő képen már dupla szivárvány van.

Ma már kicsit jobban vagyok, nincs lázam, de lehet, hogy csak a gyógyszereknek köszönhető.

Rengeteg orchidea

Vagy egy orchidea-rengeteg? :) Szaporodnak nálam az orchideák, már a munkahelyemre is vittem be kettőt, az egyik két hónapig virágzott. Itthon is maradt még jócskán, ezen a nyáron 5 orchideám döntött úgy, hogy megörvendeztet szép virágokkal.

Ebből a kis fejű, lila orchideából 1 cseréppel kaptam a családomtól, aztán annak is lett kicsinye. :) A nagyobbon most 28 virág van, de még vannak ki nem nyílott bimbók is. A kicsit pedig odaajándékoztam anyukámnak, amikor legutóbb nálunk járt.

A fehérek többségben vannak, ha jól figyeltem meg, akkor egy "anyanövényem" van, annak a hajtásaiból lettek a többiek. A képen a legbelső fehér növényen 29 db virág van jelenleg.

Pele-család... és egy kis almás pite :)

Tegnap a telken voltunk, és kíváncsian kukkantottunk be a szerszámtárolóba, hogy megvan-e még a pelénk, amit tavaly óta látunk itt. Meglepetésünkre nem csak egy pele volt, hanem három! A mama és a két kicsinye. Egy - valamikor darált húsos - dobozban rendezte be a fészküket, ágakat hordott bele, szép takarosan elrendezve. A kis pelék, és a mama is nagyon aranyosak! :) Óvatosan tettünk a fészek mellé nekik őszibarackot és kukoricacsövet, a barackot már meg is kóstolták. :)

Pár kép róluk:

Eddig azt hittem, hogy tökéletes almás pitét tudok sütni, de tévedtem. Kaptam nagyjából 1,5 kg almát, gondoltam, pitét sütök belőle. Nem találtam az eredeti receptemet, így hát kerestem egyet a neten. Wiselady blogjába vezérelt a jó szerencsém, tetszett az általa leírt recept. Nagyon könnyű elkészíteni, és issssteni finom! Legközelebb a tésztájába belereszelem 1 citrom héját, de egyebet nem kell változtatnom rajta. Ha kedvetek van, próbáljátok ki ti is EZT!

Tepsiben.

Tányéron. :)

Ha megdobnak kővel...

Tegnap kellemetlen eseményben volt részem, iszonyat rossz napom volt. Valaki nagyon sértő szavakkal illetett, ráadásul mindezt megengedhetetlen hangnemben tette.

Még ma is ezen járt az agyam, délutánra már körvonalazódott bennem, hogy attól, hogy ez történt, én még lehetek önmagam. Hazaértem, mintát kerestem, és 4 óra alatt elkészült ez az apróság:

Kontúr nélkül - itt még bontás előtt a szárnya, mert elszámoltam.

Kontúrozva. Alakítottam is a mintán menet közben... :)

Könyvjelzőként (A könyvet a piacon vettem 100 forintért)

Könyvjelző - egy óriási irodai kapocs és némi filc anyag felhasználásával.

Tehát, ha megdobnak kővel, dobd vissza... hímzéssel. :) Joy, azaz öröm, hogy öröm legyen a szívében a düh és a rosszindulat helyett.

Nos, nem tudom, hogy elfogadja-e tőlem az illető. Ez nem bocsánatkérés, mert azt nem nekem kellene...

Ha nem fogadja el, akkor is tudom, hogy mit fogok tenni vele.

Kert

Nos, azt hiszem, ezt a képet soha nem fogom befejezni. Nagyon szenvedős, hiába kaptam Katától egy jobb minőségben nyomtatott mintaívet hozzá... Jó a minta, de vannak színek, amelyek annyira egyformáknak látszanak - pedig nem azok -, hogy képtelen vagyok megállapítani, a kulcs szerint melyik színnel is kellene hímezni. Az a gond, hogy a legtöbb jelölés csak egy színezett négyzet. Ha valami jel is lenne a négyzeten belül, sokkal egyszerűbb lenne, de így... Úgy gondolom, nem sok értelme van vele kínlódni. Improvizálni meg nem akarok, mert nem tudom, mennyit ront az összképen. Szerintem már így is kellene bontani...

Megmutatom az eredeti képet, és ha esetleg valakinek meglenne akár pdf. formátumban, vagy más formában a mintája, örülnék, ha eljuttatná nekem a jobb oldalon látható e-mail címemre. Egy időre félreteszem ezt a hímzést, de aztán megy a süllyesztőbe.

Majd folytatom a Riolis csokrot, és ha azzal elkészültem, úgyis találok a sok szép újságomból valami klassz hímezni valót.

Ma filmeztem

Maratoni filmnézést tartottam ma délután, egymás után 3 filmet néztem meg. Valahogy "sikerült" szomorú témákat választanom, és ami a közös mindháromban, hogy megtörtént eseményeken alapulnak. Mindegyiket ajánlani tudom.

Az első a "Levelek Istenhez" c. film volt. Egy rákos kisfiúról szól, aki leveleket ír Istennek, ő így imádkozik. Felkavaró és szép történet.

 A második az "Anne Frank naplója" volt. Könyv formájába már ismertem, még tizenéves koromban olvastam nagymamám könyvét. Már egy ideje a megnézendők listáján volt.

 

A harmadik film a mai listámon "Az osztály" volt. Ez a film hihetetlen feszültséget tud teremteni, elgondolkodtató, brutális filmdráma. Nem írok róla egyebet, ezt meg kell nézni. Szavakkal ugyanis nehezen kifejezhető, amit az ember a film után érez.