Nem értem, egyszerűen nem megy a hímzés. Úgy higgyétek el, hogy augusztus 11. óta, mióta utoljára mutattam a magnóliámat, egyetlen öltést sem sikerült a vásznamra varázsolnom. Nincs kedvem hozzá... :(
A gyöngyfűzés sem megy. Vasárnap fűztem 2 medált - egyiket azóta újrafűztem - és ezekhez a medálokhoz kellene egy sima, egyszerű, egysoros láncocskát fűznöm, hogy végre többek közt ezeket is oda tudjuk adni ajándékba a férjem konzulenseinek. És még a láncokat sem vagyok képes megfűzni... Pedig most aztán nem lehet okom panaszra. A munkahelyem is jól érzem magam, már nem élek akkora stresszben, mint az elmúlt 2,5 évben éltem.
Talán az az ok, hogy többet olvasok. Egy időben sok hangoskönyvet hallgattam, de akkor tudtam hímezni közben. Most inkább a könyvet fizikai valójában olvasom, és érdekel is.
Nemrégiben elolvastam a "Bernadett" c. könyvet, mely a romolhatatlan szentről szól. Aztán olvastam egy igazán szórakoztatót is, a címe "Életfogytig talárban". Ez azért is volt érdekes, mert összefügg a munkámmal. Jelenleg Eric Segaltól olvasom az "Orvosok" c. könyvet. Sajnos, elég apró betűs, és csak esténként tudok időt szakítani rá, de ez a könyv is érdekes, helyenként elgondolkodtató. Aztán a könyvtárból már itt van nálam az "Anyósok városa" is. Igaz, ennek vannak előzményei, a "Nők városa" és a "Férfiak városa". Lehet, ezekkel kellett volna kezdenem.
Ezek mellett voltak hangoskönyvek is: Vernétől "A tizenöt éves kapitány", Tersánszkytól a '"Kakuk Marci", Victor Hugotól "A nevető ember", Cronintól "A mennyország kulcsa", és még vagy 30 másik.
Ja, és az e-bookok... ezekből is volt pár... Most Marlo Morgan: "Vidd hírét az Igazaknak!" c. könyvét olvasom ilyen formában, és nagyon tetszik. Ezen is el lehet gondolkodni rendesen.
És akkor arról még nem is beszéltem, hogy az Alexandra üzleteiben óriási leárazások voltak, és soha nem jöttünk haza üres kézzel onnan sem.
Ezek után tényleg nem tudom, mikor hozok nektek hímzős bejegyzést...
